A NYIROK (TESTÜNK TISZTÍTÓBERENDEZÉSE)
A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, amely vérplazmából származik, s a vénás vérbe jut vissza.
Gyengén lúgos vegyhatású plazmafehérjét, életmódunktól, táplálkozásunktól függően változó mennyiségű zsírt, salakanyagot tartalmaz. Egy része a nyiroknak a szövetközti részekbe kerül, majd a kapillárisokba, és a nyirokerekbe szedődnek össze. A nyirokerek útjában nyirokcsomók találhatók, ahol lymphocyták kerülnek a nyirokba.
Minél több nyirokcsomón halad át a nyirok, annál több lymphocytát tartalmaz.
A lymphocyták megölik a szervezetünkbe került bacilusokat, vírusokat, gombákat, sok esetben ilyenkor ők is elpusztulnak. Kellenek az új lymphocyták, melyek csak jól működő nyirokkeringésnél termelődnek elég mennyiségben, hogy megelőzzék az újabb betegségeket.
Alapvető jelentőségű, hogy a szövetek közti folyadék állandóan megújuljon és mindig megfelelő mennyiségű legyen. Ha a szövetközti részekben elakad a nyirok, nehezen jut tovább, ödéma keletkezik.
A pangásnak több oka is lehet: veleszületett rendellenesség, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Az ödémák kiürítése nem csak esztétikai, hanem egészségügyi is, mert a szövetek közti folyadékban található fehérjék jó táptalajt biztosítanak a különféle fertőzéseknek, betegségeknek.
A nyirokerek és a nyirokcsomók jelentős szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok terjedésében is. A rosszindulatú tumorok igen gyakran először az ún. környéki nyirokcsomókba adnak áttétet. A leváló daganatsejtek a nyirokkeringés révén eljutnak a nyirokcsomókba. Amennyiben ott a lymphocyták nem pusztítják el őket, tovább osztódnak, s a nyirokcsomókban daganatáttétet képeznek.